Példamutatás vagy képmutatás – Az iskolai telefonhasználat szakmai és politikai kérdései

2024 szeptemberétől a kormány szigorúan szabályozta az iskolákban használható eszközök körét, aminek következtében a diákoknak el kellett hagyniuk az okostelefonokat a tanórák alatt. A döntésre a kormánykritikus sajtó azonnal reagált, a rendeletet betarthatatlannak, a modern világ kihívásait figyelmen kívül hagyónak és túlszabályozónak minősítve – írta a Faktum tényellenőrző oldal.

Az első tanulmányi félév végéhez közeledve azonban nem tapasztalható, hogy a szabályozás a becsempészett készülékek vagy az elkobzott telefonok kezelése miatt működésképtelenné vált volna. Elemzésünkben a nemzetközi példákra és a pedagógiai szempontokra fókuszálunk, valamint bemutatjuk, miért nem helytálló a szabályozás párhuzamba állítása a felnőttek munkahelyi mobilhasználatával.

A Belügyminisztérium szerint a mobilhasználat mérséklése hozzájárulhat a tanulmányi teljesítmény javulásához, valamint a személyes kommunikáció előtérbe helyezéséhez. Kutatások alapján ugyanis az online bántalmazás kockázata jelentősen növekszik a napi két órát meghaladó közösségimédia-használat esetén. Az NMHH adatai szerint továbbá minden tizedik gyerek jelöl vissza idegent, és három év alatt megduplázódott azoknak az aránya, akikkel ismeretlen személy próbált online kapcsolatba lépni.

Nemzetközi tapasztalatok és a kormány érvelése

A kormány nemzetközi példákra hivatkozva hozta meg döntését. Rétvári Bence államtitkár szerint Anglia, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Szlovákia, Románia, Belgium, Svédország és Finnország is hasonló szabályozásokat vezetett be. Továbbá New York városa 2025-ben tervezi a korlátozások bevezetését, miután a helyi tanárok 72 százaléka támogatja a telefonhasználat visszaszorítását az oktatás hatékonyságának érdekében.

 Az Európai Bizottság jelentése szerint Magyarország lakosságának 58,9 százaléka rendelkezik legalább alapvető digitális készségekkel, amely meghaladja az uniós átlagot, különösen a fiatalok körében. A mobiltelefon-tilalom az ellenzéki pártok politikai kommunikációjának célkeresztjébe került. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és a Momentum Mozgalom egyaránt kifogásolta a rendeletet, azonban nem pedagógiai vagy gyermekvédelmi érvek mentén, hanem hitelességi kérdésként kezelték azt. A politikai narratíva szerint, ha a diákok számára tilos a telefonhasználat, akkor a politikusoknak is példát kell mutatniuk.

Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője javaslatot tett a parlamenti mobilhasználat betiltására, mondván, hogy a politikusoknak a közlekedés, az egészségügy és az oktatás problémáira kellene összpontosítaniuk ahelyett, hogy mobiljukat használják. Facebook-posztjában így fogalmazott:

Magyar Péter ennél továbbment: a Tisza Párt nevében azt javasolta, hogy a parlamenti képviselők ne vihessenek be mobiltelefonokat vagy okosórákat az ülésekre, és csak az Országgyűlés hivatalos weboldalait elérő laptopokat használhassanak. Indoklása szerint a választók elvárják, hogy a politikusok figyelmét ne vonja el a közösségi média vagy személyes ügyeik intézése. „Az Országgyűlés plenáris ülésein az ország sorsát meghatározó kérdésekről döntenek a képviselők. A választópolgárok jogos elvárása, hogy ezen viták és döntések során ne a telefonjukat nyomkodják.” – fogalmazott Magyar Péter.

Kettős mérce és politikai taktikázás?

A kormányoldal szerint az ellenzék támadásai figyelmen kívül hagyják a rendelet valódi célját. A Fidesz már szeptemberben videót tett közzé, amelyen momentumos képviselők parlamenti mobilhasználatát mutatta be, a kettős mércére hívva fel a figyelmet. Magyar Péter esetében pedig különösen visszás lehet az elvárás, hiszen európai parlamenti képviselőként hónapokig nem vett részt a plenáris és bizottsági üléseken.

A vita így már nem csak az iskolai mobilhasználatról szól, hanem arról is, hogy ki milyen mércét állít saját magának és politikai ellenfeleinek. Az oktatási szakemberek szerint azonban a valódi kérdés az, hogy a mobiltelefonok iskolai tiltása milyen hatással lesz a diákok tanulmányi eredményeire és szociális kapcsolataira. Az első félév tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy a szabályozás működőképes, és a nemzetközi példák is ezt támasztják alá – függetlenül attól, hogy a politikai térben milyen vita övezi a kérdést.

Nyitókép: JENS KALAENE / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

***